Hogyan hívjunk mentőt?
Az Országos Mentőszolgálat telefonszáma: 104 vagy 112, amely bármilyen telefonról ingyenesen és előhívószám nélkül hívható. Amíg a mentésirányító jelentkezésére vár, gondolja végig a következőket:
- Mi történt? El tudja mondani az eseményt röviden, érthetően? Ez azért fontos, hogy a mentésirányító el tudja dönteni, hogy milyen szintű ellátást biztosító mentőegységet indítson a helyszínre – egy lábtöréshez pl. nem feltétlen kell a legmagasabb szintű rohamkocsit indítani.
- Hol történt? Tudja a pontos címet? Hogyan talál oda a mentő? A pontos helyszínmeghatározás nem mindig egyértelmű – házszámok sokszor kesze-kuszák, hátsó lépcsők, külterületek stb. Gondoljon arra, hogy ismeretlenként Ön hogyan találna oda az adott helyszínre!
- Hány sérült / beteg van? Milyen állapotban vannak a sérültek / betegek? Nem biztos, hogy elég egy mentőegység. Egy közlekedési balesetnél például lehetnek egyszerre életveszélyes sérültek és „egyszerű” zúzódásos sérültek is. Nagyban megkönnyíti a mentésirányító feladatát, ha tudja, hogy milyen egységeket kell a helyszínre küldenie.
- Meg kell adnunk a nevünket és a telefonszámunkat, amiről telefonálunk. Felfokozottan stresszes és rémült állapotunkban nem biztos, hogy pontosan meg tudtuk adni az összes szükséges adatot, ezért előfordulhat, hogy a mentésirányítónak vissza kell hívnia a bejelentőt – pl. amikor nem találja a mentőegység a beteget – ez meglepően sokszor előfordul.
A bejelentés után ne tegyük le rögtön a telefont, mert a sérült / beteg ellátásában a mentőegység megérkezéséig laikus elsősegélynyújtóként fontos szerepünk lehet! Kövessük a mentésirányító utasításait a mentőegység megérkezéséig!
